terhesség

admin /

Cukorbetegség a terhesség alatt

A terhességi vagy idegen szóval gesztációs cukorbetegség a várandósság alatt kialakuló és fennálló betegség, amely rendszerint nem okoz érzékelhető panaszokat. A probléma a 24-28. héten diagnosztizálható egy szűrővizsgálattal: ha korábban nem volt magas a vércukorszint, akkor vélhetően terhességi diabéteszről van szó. A kezelés történhet pusztán étrendi kezeléssel, más esetekben azonban inzulinos kezelésre is szükség van.

A terhesség cukorbetegséget kiváltó (diabetogén) hatása régóta ismert. A jelenség oka, hogy a terhesség alatti hormonális változások – a méhlepényben termelődő hormonok – csökkenthetik a szervezetben termelődő inzulin hatását, aminek következtében átmeneti inzulinrezisztencia jön létre. Inzulinrezisztens állapotban csökken a sejtek inzulinra adott válasza, így kevesebb cukrot (glükózt) tudnak felvenni. A vércukorszint emiatt növekszik, ez pedig arra készteti a hasnyálmirigy sejtjeit, hogy még több inzulint termeljenek. A hasnyálmirigy ilyenkor nem mindig tud lépést tartani a szervezet inzulinszükségletével, szülés után azonban a legtöbbször ismét visszaáll a szénhidrát-anyagcsere normális egyensúlya. Terhességi cukorbetegség a kismamák körülbelül három százalékában fordul elő.

A terhességi cukorbetegség felismerése

A diagnózis felállítása a hagyományos vércukorszint-vizsgálattal kezdődik (fontos megjegyezni, hogy a cukorbetegség kimutatására használt gyorstesztek nem alkalmasak a terhességi diabétesz felismerésére). Ha az éhgyomorra mért érték 7,0 millimol/liter (mmol/l) felett van, akkor az esetek körülbelül 70-80 százalékában lehet számítani a terhességi cukorbetegség későbbi kialakulására. Az érintett kismamáknál cukorterheléses vizsgálatot is végeznek: a vizsgálati nap reggelén két-három deciliternyi, 75 gramm cukrot tartalmazó vizes oldatot kell meginni. Ha a vércukorérték az oldat elfogyasztása után két órával 7,8 millimol/liter felettinek adódik, akkor biztosra vehető a terhességi cukorbetegség jelenléte. 7,4-7,6 millimol/literes határértéknél egy mérés alapján még nem jelenthető ki teljes biztonsággal, hogy terhességi cukorbetegség áll fenn, így a vizsgálatot ezekben az esetekben három-öt hét múlva újra megismétlik.

Ha a cukorbetegséget a terhesség huszonnegyedik hete előtt diagnosztizálják, akkor valószínű, hogy a vércukorszint már a teherbeesés előtt is magasabb volt a normál értéknél. Ilyenkor feltételezhető, hogy a cukorbetegség nem a terhesség következtében alakult ki, és a szülés után is magas marad a vércukorszint. Ez már nem terhességi diabétesz: normál testsúlyú nőknél ebben az esetben 1-es típusú, elhízottaknál pedig 2-es típusú cukorbetegség alakulhat ki.

terhesség

Mivel a terhesség alatt fennálló szénhidrát-anyagcserezavar veszélyezteti a magzat növekedését és fejlődését, fontos, hogy mindkét állapotot megfelelően kezeljék. Ennek hiányában szülészeti szövődmények, az újszülöttnél pedig alkalmazkodási zavarok jelenhetnek meg.

A terhességi cukorbetegségre hajlamosító tényezők

Növeli a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázatát, ha a családtagok között cukorbeteg is van. További kockázati tényező a kismama saját, átlagosnál magasabb születési súlya, illetve ha korábban négy kilogrammnál nagyobb testsúllyal rendelkező csecsemőnek adott életet. A fogamzáskor vagy a terhesség alatt fennálló túlsúly szintén valószínűsítheti a terhességi cukorbetegség megjelenését, emellett problémát okozhat a többszörös vetélés, a méhen belüli elhalás, illetve ha a nő idősebb életkorban, harmincöt év felett esett teherbe.

Évente egyszer akkor is érdemes vércukorszint-ellenőrzésre járnunk, ha a szülést követően rendeződött a cukorháztartás. A későbbi életkorban kialakuló, 2-es típusú cukorbetegség elkerülése érdekében figyeljünk az egészséges táplálkozásra, a rendszeres testmozgásra és a hosszabb távon állandó, normál testsúly fenntartására.

Az egészséges étrend összeállítása

A terhességi cukorbetegség kezelése történhet csak diétával: ennek az a feltétele, hogy a javasolt étrend betartása mellett a normál tartományban maradjon a vércukorszint. Más esetekben az inzulinos kezelés is elengedhetetlen, amit a megfelelő diétával kell kiegészíteni. A terhesség alatt nem alkalmazhatóak a szájon át adott orális antidiabetikumok, mivel ezek károsíthatják a fejlődő magzatot.

A diéta összeállítása minden esetben egyénre szabottan történik, a kezelőorvos és a dietetikus útmutatásaival. Az anya és a magzat számára oly módon kell biztosítani az ideális energia- és tápanyagtartalmat, hogy a vércukorszint a normál tartományban maradjon. Figyelni kell továbbá az anya egészségére és a magzat megfelelő ütemű súlygyarapodására is. A megfelelően összeállított étrend irányelvei hasonlóak ahhoz, ami egyébként is javasolt az egészséges táplálkozás során.

Az étrendet ajánlott változatosan, többfajta élelmiszer felhasználásával megtervezni. A cukorbetegek által fogyasztható élelmiszereket figyelembe véve gabonafélékből, zöldségekből és gyümölcsökből javasolt többet fogyasztani, és ezt kell kiegészíteni sovány húsokkal, halakkal, tejtermékekkel, tojással, növényi olajokkal, illetve kisebb mennyiségben hüvelyesekkel és olajos magvakkal. A kiegyensúlyozott vércukorszint biztosítása érdekébe optimálisabb a többszöri, kis adagokban történő étkezés (napi öt-hat alkalommal).

A napi háromszori étkezés kerülhet előtérbe abban az esetben, ha inzulinos kezelést is alkalmaznak a terápia során (napi háromszori inzulinadagolás vagy intenzív inzulinterápia). Intenzív inzulinterápia esetén a terhes nő a saját anyagcseréjéhez igazíthatja az inzulinadagolást.

Figyeljünk az élelmiszerek szénhidráttartalmára

Az említett kezelési módszerek mindegyikénél tisztában kell lennünk az élelmiszerek szénhidrát-tartalmával és azok vércukoremelő hatásával, amit a szénhidráttartalmú ételek glikémiás indexe mutat meg (a glikémiás index százalékban fejezi ki, hogy az adott szénhidráttartalmú élelmiszer a szőlőcukorhoz viszonyítva milyen mértékben emeli meg a vércukorszintet). Kerülni kell a magas, hetven százalék feletti glikémiás index-szel jellemezhető ételeket. Ezek közé tartozik a maláta-, a szőlő- és a répacukor, a méz, a cukrozott üdítőitalok, az aszalt gyümölcsök, a burgonyapüré, a gabona-, a kukorica- és a rizspehely, a fehér kenyér és a fehér liszt, illetve a fehér lisztből készült termékek, mint a zsemle, a kifli, a kalács és az édes müzli. Korlátozni kell a konyhasó használatát, különösen a vizenyő kialakulására hajlamos terheseknél. Az ételkészítés lehetőleg zsiradékszegény technológiával történjen.

Az étrend tartalmazzon természetes élelmiszereket. Nincs szükség késztermékek, úgynevezett diétás, diabetikus élelmiszerek vásárlására. A házi édességek elkészítéséhez mesterséges édesítőszereket (ciklamát, aceszulfám-K, aszpartám) és cukorpótló anyagokat (fruktóz, szorbit) lehet felhasználni (a cukorpótló anyagok a cukor térfogatnövelő hatását helyettesítik). A mesterséges édesítőszerek nem emelik a vércukorszintet, így ezek a leginkább alkalmasak a tejeskávé, a tea vagy a gyümölcsmártások ízesítésére. A cukorpótló anyagok ezzel szemben lassan emelik a vércukorszintet (ennek oka, hogy energiatartalmuk közel azonos a cukoréval), ezért ezek szénhidráttartalmát be kell számolni a napi fogyasztható mennyiségbe. A cukorpótló anyagok csak korlátozottan fogyaszthatók, naponta körülbelül harminc grammnyi mennyiségben. Figyeljünk rá, hogy a szorbit fokozza a bélmozgást, ezért hasmenést okozhat.

A megfelelő táplálkozási ismeretek megszerzését dietetikus és szakorvos segítheti. A vércukrot a terhesség alatt rendszeresen mérni kell, naponta legalább 3-5 alkalommal.

A fogyasztható élelmiszerek energia-, szénhidrát-, fehérje- és zsiradéktartalma

Az energiatartalom függ az életkortól, a magasságtól, a testsúlytól, a fizikai aktivitástól, a terhesség időszakától és a kismama anyagcsere-folyamaitól. Normál testsúlyú kismamáknak 1800-2500 kcal/nap a javasolt energiafelvétel, ami súlyfelesleg esetén sem csökkenthető 1500 kcal/nap alá.

Szénhidrátok

A naponta fogyasztható szénhidrátmennyiséget a diabetológus szakorvos állapítja meg, figyelembe véve a terhesség időszakát, a testsúlyt, a vércukorszintet és a kezelés módját (diéta vagy inzulin és diéta). Az egyes étkezéseknek meghatározott mennyiségű szénhidrátot kell tartalmazniuk, melynek mennyisége az egyéni szükséglethez igazodik.

A megfelelő étrend szénhidráttartalma terhességi cukorbetegségben is a napi összes energiafelvétel 50-55 százaléka. Napi 2000 kalóriát tartalmazó diéta esetén ez 260 gramm szénhidrátnak felel meg, ami 1066 kalóriát ad a szervezetnek. Az alacsonyabb és közepes glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztását kell előtérbe helyezni, fogyasztható például szorbit, fruktóz, szójabab, korpás müzli, színes főzelékek, saláták, cékla, retek, zöldpaprika, paradicsom, kisebb mennyiségben lencse, szárazbab, sárgaborsó, dió, mogyoró. További javasolt élelmiszerek: tej, kefir, joghurt, a legtöbb hazai gyümölcs, spagetti, makaróni, durumbúzából készült tészták, zabpehely, kukorica, főtt rizs, fekete kenyér, banán, natúr, cukor nélküli gyümölcslevek.

Fehérjék

A fehérjeszükséglet ideális fedezésére legjobb, ha az étrend fele-fele arányban tartalmaz teljes értékű (minden esszenciális aminosavat tartalmazó) állati eredetű és növényi eredetű fehérjéket, zsírszegény húsokat, halat, húskészítményeket, tejet és tejtermékeket, tojást, gabonaféléket, valamint kisebb mennyiségben hüvelyeseket és olajos magvakat. A napi szükséglet 0,8-1 g/ttkg, az energiafelvétel 15-20 százaléka, 2000 kcal/nap esetén körülbelül 80 grammnyi fehérje, ami 328 kalóriát ad a szervezetnek.

Zsiradékok

A zsiradékok az optimális étrendben a napi energiafelvétel 30-35 százalékát biztosítják. 2000 kcal/nap esetén 70 gramm zsiradék fogyasztása javasolt, ami 651 kalóriát ad a szervezetnek. A napi összes fogyasztásba beletartozik az ételkészítéshez vagy a kenyérre kenéshez használt zsiradékok és az élelmiszerek rejtett zsírtartalma is. A rejtett zsírokra fokozott figyelmet kell fordítani, az állati eredetű élelmiszerekből (tej, tejtermékek, húsok, stb.) például az alacsonyabb zsírtartamúakat ajánlott megvásárolni. Az ételkészítéshez a növényi olajok használata a legjobb választás, mivel ezek főleg telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. A halakban lévő többszörösen telítetlen zsírsavak (omega-3) segítik a magzat agyának és a szem ideghártyájának a fejlődését. Saláták és szendvicskrémek készítéséhez legjobb választás a repce- és a lenmagolaj, amelyek jó linolénsav (esszenciális zsírsav) források.

Vitaminok

A vitaminok közül a folsavszükséglet két-háromszorosára nő (400-600 mikrogramm/nap), a D-vitamin-igény pedig közel 100 százalékkal. A C- és a B-vitaminokból is többet kell fogyasztani a terhesség előtti mennyiségnél. Az A-vitamin-felvétel kis mértékben emelkedik, de a nagymennyiségű és rendszeres bevitel magzatkárosító lehet. Az E-vitamin-szükséglet megegyező a terhesség előtt javasolt mennyiséggel (zöld színű, friss zöldségek és főzelékfélék, gyümölcsök, máj, élesztő, gabonafélék, margarinok, halak, tojássárgája, zöldpaprika, paradicsom, káposzta, stb.).

Ásványi anyagok

Kiemelt figyelmet kell fordítani a kálcium, a magnézium, a foszfor, a vas, a cink, a jód és a réz terhesség alatti megnövekedett szükségletére (tej, tejtermékek, teljes őrlésű gabonafélék, száraz hüvelyesek, olajos magvak, csipkebogyó, húskészítmények, halak, tojás, jódozott só, stb.).

Élelmi rostok

A megfelelő élelmi rostfogyasztással megelőzhető a székrekedés és a káros anyagok felhalmozódása a bélrendszerben (teljes kiőrlésű lisztből készül pékáruk, tészták, gyümölcsök, zöldségek, stb.).

 

Napi tápanyagfelvétel: 1890-2200/kcal/nap
Szénhidrát/nap 244-270 g 1000-1100 kcal/nap
Fehérje/nap 70-90 g 300-400 kcal/nap
Zsír/nap 64-75 g 590-700 kcal/nap
Energia összesen: 1890-2200 kcal/nap

 

A napi javasolt szénhidrátmennyiség hatszori étkezésre elosztva, normál testsúly esetén
Étkezés
Reggeli 40 g 50 g
Tízórai 25 g 30 g
Ebéd 60 g 70 g
Uzsonna 30 g 35 g
Vacsora 50 g 65 g
Utóvacsora 20 g 25 g
Összesen: 225 g 275 g

 

FILED UNDER : Egészség